2015. november 21., szombat

3.évad 4.rész Miattam Mindenek vége

Hát csak annyit mondok hogy ez után egy epilógus most még a két dal amit főcím dal szerűnek szántam be rakom ennek a résznek az elejére.








*Reni szemszöge*

Egyszer csak meg szólalt a telefonom.Mikor letettem el kezdtem sírva üvölteni.
-Ez nem!-lehet üvöltöttem.
-Mi az?-kérdezte Kati.
-Bence autó balesetet szenvedte.-mondtam utána sírva össze estem.
-Mi a F*szom!-Ugrott fel Kendall a kanapéról
-Menyünkbe a kórházba.-Mondta Kati
-Rendben.-válaszoltam.Hamar be értünk a Kórházba rossz volt nézni.Andi kint ült neki csak a lába tört el.
-Sajnálom.-mondta Andi.
-Nem a te bajod.Hanem Kendall hibája.-mondtam sírva
-Miért az én hibám?-kérdezte üvöltve.
-Igen!!!!!!!!!-üvöltöttem rá.Pont akkor jött az orvos.
-Önök Bence hozzá tartózói?-kérdezte.
-Igen.-válaszol Kendall.
-Bencének még sok műtéten kel át esnie.-mondta az orvos és elment.
-Menyünk haza majd holnap visszajövünk.-mondtam.A többiek csak bólintottak.
Hamar haza értünk áthívtuk a többieket.Mindenki hamar elaludt én is.Hajnala arra keltem hogy csörög a telefon.az orvos hívott hogy Bence magához tért.Gyorsan írtam egy cetlit és elindultam a kórházba.

*Kendall szemszöge*

Reggel felkeltem felöltöztem hagytam egy cetlit hogy be mentem a kórházba. Hamar be értem le leültem.
-Bence?-kérdeztem.
-Műtik.-mondta akkor be értek a többiek és vártunk ki jött az orvos
-Mi van Bencével?-kérdeztük egy szere.
-Sajnálom de Bence meghalt.-mondta és utána elment mindenkiből ki tört a sírás.Haza mentünke felmentem Bence szobájába le ültem a zongorájához és el kezdet énekelni.
Oooooh ooooh.
Régóta vártam már,
Hogy egy szív nyisson rám.
Bevallom felkavart egy érzés.
Lehet hogy túl korán,
De azon a délután,
Egészen máshogy vert a szívem.
Túl jó, túl szép,
Volt nincs, pár hét,
Igen is, nagyon is bennem él.

Refrén:
Nem akarok, többé mégsem várni,
Letagadnám százszor, de úgy is látni.
Úgy fáj, úgy fáj.
Mit akartál tőlem, már úgy sem értem,
Szerettél vagy mégsem,
Már meg sem kérdem.
Úgy fáj, úgy fáj még.

Oooh mmmmh.
Távolban szivárvány,
Lelkemben hurrikán,
Magamat legyőzni kéne még.
Nem baj, így van,
Lesz még jó nap.
De valahogy ilyet nem éreztem méééég.

Refrén:
Nem akarlak többé még sem várni,
Letagadnám százszor, de úgy is látni.
Úgy fáj, úgy fáj.
Mit akartál tőlem, már úgy sem értem,
Szerettél vagy mégsem, már meg sem kérdem,
Úgy fáj, úgy fáj még.

Lesz egy szép kis emlék,
Igazán majd mindig őrzöd.
Hogy tehetnék bármit,
Érzem csak ennyi voooolt.
Ooooh

Refrén:
Nem akarok, többé mégsem várni,
Letagadnám százszor, de úgyis látni.
Úgy fáj, úgy fáj.
Mit akartál tőlem már úgysem értem,
Szerettél vagy mégsem már meg sem kérdem.
Úgy fáj, úgy fáj.
Nem akarok többé mégsem várni
Letagadnám százszor, de úgyis látni.
Úgy fáj úgy fáj.
Mit akartál tőlem már úgy sem értem
Szerettél vagy mégsem már meg sem kérdem.
Úgy fáj, úgy fáj még
Hangokat hallatom a hátam mögül a többiek is énekeltek velem.
-Ájunk újra össze.-mondtam.
-Igen.mondták egy szere.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése